Az ajtóra piros festékkel volt írva a csapatunkból pár lánynak a neve. A betűk a 'LIARS' szót rakták ki.
-Dorina Hunter, Sandra Merrick, Aria Raeken, Ana Shadowmoon és Lydia Martin jöjjön az igazgatói irodába.-hallottuk meg a hangosba. Még egy utolsó ijedt pillantást vetettem a minket bámuló emberekre, majd mindannyian az igazgatóiba mentünk. Mi leültünk a négyszemélyes kanapéra, de Lydia és Ana mellettünk álltak, míg be nem hívtak minket.
-Úristen!-kaptam a számhoz. Abban feküdt Vani. A következő videó már rólam készült, ahogy alszom a kórházban, majd A a képembe nyomja a párnát. Theo végigsimított a hátamon, majd magához ölelt. Szorosan megfogtam a kezét, és tovább néztem a videót, amin most Derek és a maszkos ember harcoltak, majd miután farkasölővel leterítette Dereket, kikötözte. Aztán bemutatta, hogy hogyan támadott Damonra, majd egy videót arról hogy hogy ütötte el Davidet. A következő videóban Theo feküdt a koporsóban, majd elsötétült a kép.
"A halott lányok nem sikoltanak!" Jelent meg hirtelen, majd egy olyan videó ugrott be, ahol -A bemegy Lydia mamájához, és megöli.
-Ne!-kiáltott fel Lydia, majd sírva összecsuklott. Mindannyian le voltunk sokkolva, hiszen minden egyes videó valamelyikünket bántotta, meg persze mindannyiunknak rossz volt látni mindet.
-Miért küldte el -A Erica videóit?-kérdezte végül Theo.
-Fogalmam sincs. Talán így akart megszabadulni tőle.-motyogtam, majd a lányokkal csináltunk egy nagy ölelést.
-Szeretlek titeket.-mondta halkan Ana.
-Mi is!-mondtuk legtöbben egyszerre. Hihetetlen miken mentünk keresztül, de még itt vagyunk. Hiánytalanul.
-Szerintem szólnunk kéne a srácoknak.-mondta hirtelen Allison.
-Rendben. Hívd fel őket.-motyogtam. Allison kiment telefonálni, mi pedig csendesen gondolkoztunk a látottakon. Pár perc múlva már mindenki az én nappalimban ücsörgött, és a fiúknak mutattuk a videót. A videó után David Allisonhoz, Damon Anahoz, Derek Sandrahoz, Scott és Stiles pedig Vanihoz és Lydiához mentek vigasztalódni.
-Ezek között nincsenek az új -A tettei, ugye?-kérdezte David.
-Nem, nincsenek. Valamiért meg akarta ezt mutatni, vagy megszabadulni tőle. De nem tudjuk, hogy miért kaptuk.
-Jól van. Nyugodjatok meg lányok, okés? Nekünk ideje mennünk. Ja és....holnap este telihold, szóval David és Liam valószínűleg ki lesz kötözve.-mondta Scott, mire halkan felnevettem.
-Nem illik gúnyolódni, alfa.-morogta David, de csak viccből. Sose tudnának nagyon haragudni egymásra, hálistennek.
-Sziasztok!-mondták, majd sorra mindenkit megöleltem és elmentek.
-Dorina Hunter, Sandra Merrick, Aria Raeken, Ana Shadowmoon és Lydia Martin jöjjön az igazgatói irodába.-hallottuk meg a hangosba. Még egy utolsó ijedt pillantást vetettem a minket bámuló emberekre, majd mindannyian az igazgatóiba mentünk. Mi leültünk a négyszemélyes kanapéra, de Lydia és Ana mellettünk álltak, míg be nem hívtak minket.
-Jó napot, lányok. Gondolom tudják, miért vannak itt.
-Igen.-mondta Lydia halkan.
-Nem tudjuk, ki festette azt oda.-hazudta Ana. Szinte megbeszélés nélkül biztosak voltunk benne, hogy -A volt.
-Nem maguk voltak?-kérdezte.
-Nem, dehogy!-mondta Aria, majd elővette a telefonját és leírt valamit nekem.
"Nem kéne most elmondani?"
Gondolkoztam pár másodpercig, majd megráztam a fejem. Nem akarom, hogy -A még jobban ránk szálljon. A következő pillanatban viszont Lydia felsikoltott. Védelmezően a fülemre tapasztottam a kezem. Amint abbahagyta, könnyes szemekkel rám pislantott, majd megszólalt.
-Láttam a szüleidet. Ha köpünk, nem minket bánt majd.-motyogta. Ijedten a szám elé kaptam a kezem, majd felhívtam anyát.
-Anya?-szóltam bele, a sírás miatt remegő hangon.
-Szia kislányom! Mi történt?-kérdezte.
-Jól vagytok?-kérdeztem halkan.
-Persze szívem. Megvagyok. Apád tegnap este összeütközött egy béna sofőrrel, de már ő is jól van. Nincs semmi komoly sérülése.-motyogta, de én alig bírtam visszatartani, hogy ne zokogjak.
-Rendben. Nagyon szeretlek titeket.
-Mi is téged. Amint tudunk, haza megyünk.-mondta, a hangjából ítélve mosolyogva. Elbúcsúztunk, majd letettem a telefont.
-Apa tegnap karambolozott.-motyogtam a lányoknak.-De jól van.
-A tette?-kérdezte Sandra.
-Ki más? Hülye ribanc.-motyogta Aria.
-Megteszi valamelyikőtök, hogy hazavisz?-kérdeztem.
-Persze. Gyere, cicám.-ölelte át Ana a vállam, majd kimentünk a kocsijához. A többi lány is haza ment, mi pedig Anával először hozzám mentünk.
-Meg leszel?-kérdezte.
-Persze. Jól vagyok, csak nagyon megijedtem. Az igazgató mit szólt?
-Elfelejtettem vele az egészet. Nincs semmi baj.-ölelt meg.
-Rendben. Köszi, hogy elhoztál.-motyogtam.
-Szívesen. És ne gondolkodj ezen, inkább szedj össze pár holmit az adományozásra.
-Rendben. Szia!-öleltem meg mosolyogva, majd kikísértem. Ahogy becsuktam az ajtót, meghallottam Theo kocsijának a hangját. Pár másodperc múlva belépett az ajtón, majd szorosan magához ölelt.
-Amint Aria hazaért, jöttem hozzád. Elmondod, mi volt?-kérdezte. Leültünk a kanapéra, ő pedig nyomott egy puszit a homlokomra.
-A tegnap összeütközött apámmal. Szándékosan.-motyogtam.
-És jól van?-kérdezte.
-Igen, nem lett semmi komoly baja. De lehetett volna.-mondtam sírásra görbülő ajkakkal.
-Ne sírj kérlek. Olyan rossz ezt látni.-motyogta, majd az ölébe húzott.
-Szeretlek.-motyogtam. Halkan felkuncogott, majd nyomott egy puszit a hajamba.
-Én is szeretlek.-mondta, majd felvitt a szobámba. Miután megtörölgettem a szemeim és kifújtam az orrom, a szekrényemhez léptem, és kiválogattam egy fél zsáknyi ruhát, amire már nincs szükségem.
-Holnap lesz adományozás a suliban. Ezek már nem kellenek.-rúgtam arrébb a zsákot.-Kijössz velem a garázsba? Hátha van ott is valami.
-Persze. Csak ne legyél ilyen szomorú.-fogta kezei közé az arcom, majd hosszasan megcsókolt. Azonnal jobb kedvem lett, így leültettem az ágyra, majd az ölébe ülve csókoltam tovább.
-Bocsi srácok, de ezt látnotok kell.-motyogta a hátam mögül Vani. Gyorsan kipattantam Theo öléből, majd követtem Vanit. Az ajtó előtt egy hatalmas doboz terpeszkedett. Azonnal küldtem egy kör SMS-t a lányoknak akik hálistennek perceken belül ott voltak.
-Mi van benne?-kérdezte Ana.
-Szerinted kinyitottam? Mi van ha valakinek a levágott feje van benne?-kérdeztem hisztérikusan. A nagyon rám szállt.
-Jól van, nyugodjunk meg és vigyük be.-motyogta Aria. Miután letettük az asztalra, meghúztam a masnit. A doboz oldalai széthullottak, én pedig nem hittem a szememnek.
A dobozban egy CD volt, rajta a neveinkkel. Felrohantam a laptopomért, majd betettem a lejátszóba és megnyitottam a fájlt. A videón az az éjszaka volt, amikor Erica elrabolta Vanit. Ott álltunk mind a plakát előtt. Anáék pont akkor érkeztek meg, én pedig sírva Stiles mellkasára hajtottam a fejemet. Megmozdult a kamera, majd egy fekete zsákra irányult.-Igen.-mondta Lydia halkan.
-Nem tudjuk, ki festette azt oda.-hazudta Ana. Szinte megbeszélés nélkül biztosak voltunk benne, hogy -A volt.
-Nem maguk voltak?-kérdezte.
-Nem, dehogy!-mondta Aria, majd elővette a telefonját és leírt valamit nekem.
"Nem kéne most elmondani?"
Gondolkoztam pár másodpercig, majd megráztam a fejem. Nem akarom, hogy -A még jobban ránk szálljon. A következő pillanatban viszont Lydia felsikoltott. Védelmezően a fülemre tapasztottam a kezem. Amint abbahagyta, könnyes szemekkel rám pislantott, majd megszólalt.
-Láttam a szüleidet. Ha köpünk, nem minket bánt majd.-motyogta. Ijedten a szám elé kaptam a kezem, majd felhívtam anyát.
-Anya?-szóltam bele, a sírás miatt remegő hangon.
-Szia kislányom! Mi történt?-kérdezte.
-Jól vagytok?-kérdeztem halkan.
-Persze szívem. Megvagyok. Apád tegnap este összeütközött egy béna sofőrrel, de már ő is jól van. Nincs semmi komoly sérülése.-motyogta, de én alig bírtam visszatartani, hogy ne zokogjak.
-Rendben. Nagyon szeretlek titeket.
-Mi is téged. Amint tudunk, haza megyünk.-mondta, a hangjából ítélve mosolyogva. Elbúcsúztunk, majd letettem a telefont.
-Apa tegnap karambolozott.-motyogtam a lányoknak.-De jól van.
-A tette?-kérdezte Sandra.
-Ki más? Hülye ribanc.-motyogta Aria.
-Megteszi valamelyikőtök, hogy hazavisz?-kérdeztem.
-Persze. Gyere, cicám.-ölelte át Ana a vállam, majd kimentünk a kocsijához. A többi lány is haza ment, mi pedig Anával először hozzám mentünk.
-Meg leszel?-kérdezte.
-Persze. Jól vagyok, csak nagyon megijedtem. Az igazgató mit szólt?
-Elfelejtettem vele az egészet. Nincs semmi baj.-ölelt meg.
-Rendben. Köszi, hogy elhoztál.-motyogtam.
-Szívesen. És ne gondolkodj ezen, inkább szedj össze pár holmit az adományozásra.
-Rendben. Szia!-öleltem meg mosolyogva, majd kikísértem. Ahogy becsuktam az ajtót, meghallottam Theo kocsijának a hangját. Pár másodperc múlva belépett az ajtón, majd szorosan magához ölelt.
-Amint Aria hazaért, jöttem hozzád. Elmondod, mi volt?-kérdezte. Leültünk a kanapéra, ő pedig nyomott egy puszit a homlokomra.
-A tegnap összeütközött apámmal. Szándékosan.-motyogtam.
-És jól van?-kérdezte.
-Igen, nem lett semmi komoly baja. De lehetett volna.-mondtam sírásra görbülő ajkakkal.
-Ne sírj kérlek. Olyan rossz ezt látni.-motyogta, majd az ölébe húzott.
-Szeretlek.-motyogtam. Halkan felkuncogott, majd nyomott egy puszit a hajamba.
-Én is szeretlek.-mondta, majd felvitt a szobámba. Miután megtörölgettem a szemeim és kifújtam az orrom, a szekrényemhez léptem, és kiválogattam egy fél zsáknyi ruhát, amire már nincs szükségem.
-Holnap lesz adományozás a suliban. Ezek már nem kellenek.-rúgtam arrébb a zsákot.-Kijössz velem a garázsba? Hátha van ott is valami.
-Persze. Csak ne legyél ilyen szomorú.-fogta kezei közé az arcom, majd hosszasan megcsókolt. Azonnal jobb kedvem lett, így leültettem az ágyra, majd az ölébe ülve csókoltam tovább.
-Bocsi srácok, de ezt látnotok kell.-motyogta a hátam mögül Vani. Gyorsan kipattantam Theo öléből, majd követtem Vanit. Az ajtó előtt egy hatalmas doboz terpeszkedett. Azonnal küldtem egy kör SMS-t a lányoknak akik hálistennek perceken belül ott voltak.
-Mi van benne?-kérdezte Ana.
-Szerinted kinyitottam? Mi van ha valakinek a levágott feje van benne?-kérdeztem hisztérikusan. A nagyon rám szállt.
-Jól van, nyugodjunk meg és vigyük be.-motyogta Aria. Miután letettük az asztalra, meghúztam a masnit. A doboz oldalai széthullottak, én pedig nem hittem a szememnek.
-Úristen!-kaptam a számhoz. Abban feküdt Vani. A következő videó már rólam készült, ahogy alszom a kórházban, majd A a képembe nyomja a párnát. Theo végigsimított a hátamon, majd magához ölelt. Szorosan megfogtam a kezét, és tovább néztem a videót, amin most Derek és a maszkos ember harcoltak, majd miután farkasölővel leterítette Dereket, kikötözte. Aztán bemutatta, hogy hogyan támadott Damonra, majd egy videót arról hogy hogy ütötte el Davidet. A következő videóban Theo feküdt a koporsóban, majd elsötétült a kép.
"A halott lányok nem sikoltanak!" Jelent meg hirtelen, majd egy olyan videó ugrott be, ahol -A bemegy Lydia mamájához, és megöli.
-Ne!-kiáltott fel Lydia, majd sírva összecsuklott. Mindannyian le voltunk sokkolva, hiszen minden egyes videó valamelyikünket bántotta, meg persze mindannyiunknak rossz volt látni mindet.
-Miért küldte el -A Erica videóit?-kérdezte végül Theo.
-Fogalmam sincs. Talán így akart megszabadulni tőle.-motyogtam, majd a lányokkal csináltunk egy nagy ölelést.
-Szeretlek titeket.-mondta halkan Ana.
-Mi is!-mondtuk legtöbben egyszerre. Hihetetlen miken mentünk keresztül, de még itt vagyunk. Hiánytalanul.
-Szerintem szólnunk kéne a srácoknak.-mondta hirtelen Allison.
-Rendben. Hívd fel őket.-motyogtam. Allison kiment telefonálni, mi pedig csendesen gondolkoztunk a látottakon. Pár perc múlva már mindenki az én nappalimban ücsörgött, és a fiúknak mutattuk a videót. A videó után David Allisonhoz, Damon Anahoz, Derek Sandrahoz, Scott és Stiles pedig Vanihoz és Lydiához mentek vigasztalódni.
-Ezek között nincsenek az új -A tettei, ugye?-kérdezte David.
-Nem, nincsenek. Valamiért meg akarta ezt mutatni, vagy megszabadulni tőle. De nem tudjuk, hogy miért kaptuk.
-Jól van. Nyugodjatok meg lányok, okés? Nekünk ideje mennünk. Ja és....holnap este telihold, szóval David és Liam valószínűleg ki lesz kötözve.-mondta Scott, mire halkan felnevettem.
-Nem illik gúnyolódni, alfa.-morogta David, de csak viccből. Sose tudnának nagyon haragudni egymásra, hálistennek.
-Sziasztok!-mondták, majd sorra mindenkit megöleltem és elmentek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése