Part 30. Turn me off

Egy-két másodpercen belül a többiek is odaértek. Allison ahogy meglátta, odarohant és sírva rogyott össze. Davidet magához ölelte, mi pedig a körön kívül gyászoltunk. Scott Dorinát élesztgette, nem sok sikerrel. A srác a kör közepére támolygott, majd letérdelt. Először azt hittem meghalt, de pár másodperc múlva felállt és felordított. Vérfarkas lett. Sikerült a varázslat.

Vani odarohant Lydiához és odakísérte hozzánk. Allison még mindig zokogva ült David mellett. Scott odament hozzájuk, és felemelte David testét, és a karjában hozta. A srác addigra eltűnt már. Damon Dorinát hozta, Scott Davidet, én, Vani, Lydia, Allison, Sandra és Derek pedig a lábunkon mentünk.
-Nem érdemelte ezt.-mondta Allison.
-Aludjatok nálunk, oké?-kérdeztem. A lányok szomorúan bólintottak, majd bementünk a házunkba. Scott levitte David testét a pincébe, holnap majd eldöntjük mi lesz vele.

*Dorina szemszöge*

Reggel Ana mellett ébredtem, és sikítva ültem fel. Eszembe jutottak a tegnap történtek, majd Ana-t kezdtem ébresztgetni.
-Megölte, igaz? Elvette tőlünk.-mondtam, majd hangosan felsírtam. A többi lány is bejött hozzánk, majd megölelgettek.
-Én ezt nem bírom.-mondtam, majd felpattantam, és még mielőtt bárki megakadályozott volna, kirohantam a házból. Visszamentem a feláldozás helyére, és az illat alapján elindultam arra, amerre a srác mehetett. Egy barátságos kis házhoz jutottam, ahol számomra a leggonoszabb lény élt. Dörömbölni kezdtem az ajtón, amit pár perc múlva ki is nyitottak. A srác ott állt előttem, gúnyosan mosolyogva.
-Gyere be, szépségem.-mondta. Hiba volt beinvitálnia, hiszen amint átléptem a küszöböt neki rontottam. Párat bevertem neki, majd az ujjaimmal a mellkasába nyúltam, és már épp kitéptem volna a szívét, amikor lerúgott magáról.
-Nyugodj meg!-kiáltott rám. Újra rá támadtam, de cselesen a falhoz szorított.
-Megölted a legjobb barátomat. Miattad szakítottam Stilessal.-mondtam, miközben a szemeimet ellepték a könnyek, de erősnek kellett maradnom.
-Sajnálom.-mondta.
-Nem, te nem sajnálod. És tudod miért nem? Mert egy szívtelen szörnyeteg vagy.-morogtam.
-Valaki rossz lábbal kelt ma.-mondta gúnyosan mosolyogva. Dühömben tökön rúgtam, majd a szoba másik végébe löktem. Odarohantam hozzá, de akkor egy vaskos fadarabot döfött a hasamba. Fájdalmasan összerogytam, de ő elkapott mielőtt elestem volna és kihúzta belőlem a kínt okozó tárgyat.
-Nem bírom.-mondtam, majd végleg elsírtam magam. Nem bírtam ki. Egyszerűen nem voltam olyan lelki állapotban, hogy erős maradjak.
-Hé. Ne sírj, kérlek.-morogta, miközben magához ölelt. Őszintén, normális ez? Tönkretette az életemet, most pedig ő próbál vigasztalni.
-Kérlek, ölj meg.-néztem a szemeibe, ő pedig értetlenül fürkészte az arcomat.
-Sosem ölnélek meg.-motyogta, majd letörölte a könnyeimet.-Kapcsolj ki.-motyogta.
-Nem lehet. Akkor borzalmas leszek.-mondtam.
-Így viszont belehalsz a fájdalomba. Gyerünk, kapcsold ki. Sokkal jobb lesz.-mondta. Lehunytam a szemem, és csak arra koncentráltam, hogy minden fájdalom, minden érzelem eltűnjön az életemből. Pár másodperc múlva kinyitottam őket, majd felültem. Felálltam, majd lenéztem a srácra.
-Lépjünk le.-mondtam.
-Hova?-kérdezte.
-Nem mindegy? El innen. Ha a barátaim rájönnek, mit tettem, mindenképpen vissza akarnak majd hozni. De akkor szerintem tuti nekik megyek, szóval, gyerünk, indulj.-mondtam. Megvártam, hogy összerámoljon pár cuccot magának, majd elugrottunk hozzánk is a dolgaimért. Beültünk a kocsimba, majd elindultunk.
-Na és most? Egész úton kussban leszünk?-kérdeztem.
-Hát, fogalmam sincs. Merre?-kérdezte.
-Hmm, New York.-mosolyodtam el.
-Theo Raeken.-mondta.
-Az ki?-néztem rá flegmán.
-Én vagyok.-mondta nevetve.
-Okés. A lényeg, hogy ma kurvára be fogok rúgni, nem érdekel hogyan.-mondtam.
-Nehezen.
-Nem érdekel. Megoldom.-mondtam, majd bekapcsoltam a rádiót, és hangosan énekelni kezdtem. Körülbelül 4 óra múlva megérkeztünk.
-A legnagyobb szobát kérem, ingyen ellátással.-néztem mélyen a recepciós szemébe, miközben New York legszebb hotelének az aulájában álltunk. Amint felértünk a lakosztályba, bementem a fürdőbe és lezuhanyoztam. Amikor végeztem, felvettem a legcsinosabb ruhámat amit találtam a táskámba és kisminkeltem magam.
-Készen állsz, szépfiú?-kérdeztem tőle mosolyogva, amikor késznek nyilvánítottam magam.
-Mehetünk.-mosolygott rám. Örülök, hogy őt rángattam el magammal. Akárki mást hoztam volna, csak rinyált volna azért mert ez nem helyes, blablabla. A liftben csendesen álltunk egymás mellett, majd amikor kiléptünk a hotelből, azt kezdtük el tárgyalni, hogy hova is menjünk.
-Ez jó lesz.-motyogtam, majd beléptem a zenétől lüktető klubba. A pultos sráctól kértünk piát, majd leültünk az egyik sarokba, amíg megittuk.
-Meddig akarsz lázadni?-kérdezte, én pedig a legflegmább arcommal néztem rá.

-Ameddig akarok. Nem számít semmi.-mondtam, majd lehúztam a piámat és bevetettem magam a táncoló tömegbe. Az adrenalin azonnal felszökött bennem, és kerestem a megfelelő prédát, akit esetleg megcsapolhatok ma este.
-Theo!-kiáltottam felé.
-Hm?-nézett rám.
-Az a lány egész este téged stíröl.-mutattam egy szőke csajszira, aki a barátnőivel ült az egyik sarokban.
-Nem nagyon érdekel. Ma este veled vagyok itt.-mondta. Elmosolyodtam, majd közelebb léptem hozzá.
-Tegyük féltékennyé.-mondtam, majd a nyakához hajoltam és belecsókoltam. Theo halkan felsóhajtott, majd a derekamra csúsztatta a kezét. Előre pillantottam, és a kis bige hisztirohamot kapva felpattant, majd felénk közeledett.
-Itt van, mögötted.-húzódtam el tőle mosolyogva.
-Helóka.-vinnyogott fel a kis ribanc, ami miatt muszáj volt felnevetnem.-Meghívhatlak valamire?-kérdezte, mire Theo lassan megfordult és rá nézett.
-Köszi, nem kell.-mosolygott, majd megfogta a kezét és közénk húzta.-Viszont megtennéd, hogy csendben maradsz?-nézett mélyen a szemébe, a lány pedig lassan bólintott. Mosolyogva rávetettem magam a következő pillanatban éreztem, hogy Theo a másik oldalról támad rá.

Amikor jóllaktunk, hagytuk összeesni, majd a bárpulthoz sétáltunk.

-Ez kurva jó volt.-mondtam, miközben egy szalvétával megtöröltem a számat.

-Erre az egyre volt jó csak a csaj.-nevetett fel.

-Hé, nem minden lány olyan mint ez a kis picsa.-mondtam, miközben vártam a piámra.

-Tudom.-mosolygott rám.

-Tudod min járt az agyam?-kérdeztem.-Hány éves vagy?

-635.-mondta. Elismerően bólintottam, majd koccintottam vele és lehúztam a keserű whiskey-met. Megittunk még vagy 2-3 italt, én pedig teljesen felszabadultam. 

-Táncolni akarok!-pattantam fel a székről, majd felugrottam az egyik asztalra, és táncolni kezdtem.

Teljesen megfeledkeztem magamról és a helyzetről, amíg meg nem láttam a rajtam nevető Theo-t. Leugrottam hozzá, majd tovább táncoltam vele. Pár óra múlva hazasétáltunk, én pedig menni akartam fürdeni.

-Megyek lefürdök.-mondtam, majd bementem a fürdőbe. Lemostam a sminkem, majd beálltam a forró zuhany alá és hagytam, hogy elárassza testem a kellemes bizsergés. Fél óra után kiszálltam a kabinból, majd magamra csavartan egy törölközőt és kimentem. Theo is gyorsan lefürdött, majd leoltottuk a lámpát és befeküdtünk a nagy francia ágyba. 

-Mesélj magadról.-motyogta.

-Inkább te meséld el azt, hogy milyen volt David testében élni egy héten keresztül.-mondtam kuncogva.

-Kiakasztó. Főleg a barátnője, Allison. Állandóan hisztizett és levakarhatatlan volt, hogy viseli ezt el David?-kérdezte.

-Úgy hogy szerelmesek voltak.-mondtam.-De ezt is sikerült elcseszned, szóval mindegy.-mondtam elkenődve.

-Nem akartam megölni Davidet. Viszont ez kellett ahhoz, hogy kiteljesedjek.

-És a csók is ahhoz kellett?-kérdeztem cinikusan mosolyogva. Hallottam, hogy megemelkedik a szívverése, de nem válaszolt. Morogva átfordultam a másik oldalamra, el tőle, majd elaludtam.